A kézbesítési megbízott, mint a jogi személyek és a külvilág közötti kommunikáció egyik kulcsfontosságú eleme, biztosítja a hivatalos iratok és értesítések megfelelő áramlását. Ezen szerepkör betöltéséhez elengedhetetlen a kijelölés és visszahívás folyamatának pontos és jogszerű lebonyolítása. A jelenlegi szabályozás, amely a korábbi gyakorlat tapasztalataira építve a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) és a kapcsolódó jogszabályokban került meghatározásra, számos garanciális elemet tartalmaz, ugyanakkor a jogalkalmazásban továbbra is felmerülhetnek értelmezési kérdések.
A kijelölés folyamata
A kézbesítési megbízott kijelölése a jogi személy alapításakor, illetve azt követően is bármikor megtörténhet. Alapításkor a kijelölés a létesítő okiratban történik, míg a későbbiekben a cég legfőbb szerve jogosult dönteni erről. A kijelöléshez a kézbesítési megbízott személyének elfogadó nyilatkozata is szükséges. A kijelölésről a cégbíróságot értesíteni kell, amely a kézbesítési megbízott adatait – nevét és lakcímét – a cégnyilvántartásba bejegyzi. A bejegyzést követően a kézbesítési megbízott jogosult a cég nevében eljárni, és átvenni a cég részére címzett küldeményeket.
A visszahívás folyamata
A kézbesítési megbízott visszahívása a jogi személy legfőbb szervének hatáskörébe tartozik. A visszahívásról szóló döntést a cégbírósághoz be kell jelenteni, amely a visszahívást a cégnyilvántartásba bejegyzi. A visszahívás a bejegyzéssel válik hatályossá, ettől az időponttól kezdve a kézbesítési megbízott már nem jogosult a cég nevében eljárni.
A jogszabályi háttér és a joggyakorlat
A kézbesítési megbízott kijelölésének és visszahívásának szabályait elsősorban a Ptk. és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmazzák. A Ctv. 18/A §-a rendelkezik a kézbesítési megbízott kijelöléséről és visszahívásáról, míg a Ptk. 3:1. § (5) bekezdése a jogi személy általános képviseletére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A joggyakorlatban számos kérdés merült fel a kézbesítési megbízottal kapcsolatban, amelyekre a bíróságoknak kellett választ adniuk. Ezek a döntések hozzájárultak a szabályozás pontosításához és a jogalkalmazás egységességéhez. Például a Fővárosi Törvényszék 2.Pk.60.261/2015/4. számú végzése kimondta, hogy a kézbesítési megbízott jogviszonyának a cég jogutód nélküli megszűnésével történő megszűnése nem eredményezi automatikusan a kézbesítési megbízott cégnyilvántartásból való törlését, ehhez külön cégbírósági végzés szükséges.
A szabályozás kihívásai és a jövő
A kézbesítési megbízott kijelölésének és visszahívásának szabályai a jogi személyek működésének fontos részét képezik. A jelenlegi szabályozás igyekszik biztosítani a jogszerűséget és a hatékonyságot, ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is felmerülhetnek értelmezési kérdések. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak folyamatosan követnie kell a változó gazdasági és társadalmi környezetet, és szükség esetén finomítania kell a szabályokon annak érdekében, hogy a kézbesítési megbízott intézménye a jogi személyek működését a lehető legjobban szolgálja.