Ha egy külföldi ügyvezetőnek nincsen magyarországi címe, az esetben nem bízhatja meg ilyen feladattal az adott cég tagját, másik vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját. Ezt tartalmazza a cégtörvény 31.§ (2) bekezdése.
Többször előfordult a bírósági gyakorlatban, hogy egy cég külföldi ügyvezetője magát az általa képviselt céget szerette volna megjelölni kézbesítési megbízottként. A bíróságok ezekben az esetekben elutasítják a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmeket, egészen addig amíg az adott ügyvezető, vezető tisztségviselő nem jelöl meg olyan személyt, aki nem összeférhetetlen a kézbesítési megbízotti jogintézményen belül.
Ugyan konkrétan a cégtörvény nem fogalmaz ide vonatkozó konkrét jogi terminust. A következők miatt mégis helyes a kialakult bírói gyakorlat. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, az a hely, ahol ahol a levelek fogadása, átvétele, iktatása, rendelkezésre tartása stb. történik. Mindezekből (is) következik, hogy egyetlen cég sem működhet Magyarországon székhely nélkül. A cégnek szóló hatósági, bírósági iratokat is értelemszerűen a cég székhelyére kell postázni. Amennyiben a cég a székhelyén valamilyen oknál fogva nem elérhető, az esetben a hatósági, bírósági iratokat a továbbiakban a cégben a cégjegyzékben szereplő természetes személyek lakcímére kell kézbesíteni jobb híján. Abban az esetben, ha a cég magának az ügyvezetőnek a kézbesítési megbízottja a cég székhelyére – ahol jelen esetben nem elérhető – kell a továbbiakban „másodlagosan” postázni, ami nonszensz. Ilyen módon a kézbesítendő dokumentum egyértelműen nem tud célba érni, és az adott joghatást a küldemény hatósági feladója nem tudja elérni, ugyanis a kézbesítési megbízott által átvett küldemény az átvételtől számított 15. napon átvettnek minősülne, de ez meghíusul.. A hatóságok és a bíróság a kézbesítési megbízott jogintézményének ellenére nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, a törvény e jogintézménnyel nem tudja elérni a célját. Nem másodsorban pedig az ide vonatkozó összeférhetetlenségi szabály meg akarja akadályozni azt, hogy összefonódás alakuljon ki az adott társaság és azokhoz a cégjegyzékben is szereplő kötődő természetes személyekkel összefüggésben.