A kézbesítési megbízott, mint a jogi személyek és a külvilág közötti kommunikáció kulcsfontosságú szereplője, számos joggal és kötelezettséggel rendelkezik. Ezen jogok és kötelezettségek mellett azonban vannak olyan tevékenységek, amelyeket a kézbesítési megbízott nem végezhet el, vagy amelyek elvégzésétől tartózkodnia kell. Ezek a korlátozások és tilalmak a jogi személy érdekeinek védelmét, a kézbesítési folyamat jogszerűségét és a közbizalom fenntartását szolgálják.
1. A jogi személy képviselete
A kézbesítési megbízott elsődleges feladata a jogi személy részére címzett iratok átvétele és azoknak a jogi személy képviselőjéhez történő továbbítása. A megbízott azonban nem jogosult a jogi személyt képviselni, vagy annak nevében jognyilatkozatokat tenni. Ez a korlátozás biztosítja, hogy a jogi személy képviselete kizárólag az arra jogosult személyek által történjen, és így a jogi személy érdekei megfelelően védve legyenek.
2. Az iratok tartalmának megváltoztatása
A kézbesítési megbízott köteles az átvett iratokat változatlan formában továbbítani a jogi személy képviselőjéhez. Az iratok tartalmának megváltoztatása, akár jóhiszeműen is, súlyos következményekkel járhat, mivel ezáltal a jogi személy félrevezető vagy hiányos információkhoz juthat, ami hátrányosan befolyásolhatja döntéseit és cselekedeteit.
3. Az iratok visszatartása vagy megsemmisítése
A kézbesítési megbízott nem jogosult az átvett iratokat visszatartani vagy megsemmisíteni, még akkor sem, ha úgy véli, hogy azok tartalma a jogi személy számára kedvezőtlen. Az iratok visszatartása vagy megsemmisítése bűncselekménynek minősülhet, és a jogi személy számára jelentős károkat okozhat.
4. Az iratok tartalmának jogosulatlan személyekkel való közlése
A kézbesítési megbízott titoktartási kötelezettséggel tartozik a jogi személyre vonatkozó adatok és információk tekintetében. Ezért nem jogosult az átvett iratok tartalmát jogosulatlan személyekkel közölni, még akkor sem, ha azok a jogi személy alkalmazottai vagy partnerei. A titoktartási kötelezettség megsértése a jogi személy bizalmának elvesztéséhez, üzleti partnerekkel való kapcsolatok megromlásához, sőt akár polgári vagy büntetőjogi felelősségre vonáshoz is vezethet.
5. A kézbesítés meghiúsítása vagy késleltetése
A kézbesítési megbízott köteles az átvett iratokat haladéktalanul továbbítani a jogi személy képviselőjéhez. A kézbesítés meghiúsítása vagy késleltetése a jogi személy számára hátrányos lehet, mivel ezáltal a jogi személy nem tud időben reagálni az őt érintő információkra, ami akár jogvesztéssel is járhat.
6. A kézbesítési díj jogtalan felszámítása
A kézbesítési megbízott jogosult díjazásra a tevékenységéért, amelynek mértékét a jogi személlyel kötött szerződésben kell meghatározni. A megbízott azonban nem jogosult a jogi személlyel szemben jogtalanul magas díjat felszámítani, vagy a díjat olyan szolgáltatásokért kérni, amelyeket nem végzett el.
7. A jogi személy érdekeivel ellentétes tevékenység
A kézbesítési megbízott nem végezhet olyan tevékenységet, amely a jogi személy érdekeivel ellentétes. Ez magában foglalja a jogi személlyel versengő tevékenységet, a jogi személy üzleti titkainak jogosulatlan felhasználását, vagy a jogi személy jó hírnevének megsértését.
8. A jogi személy adatainak jogosulatlan felhasználása
A kézbesítési megbízott a jogi személy adatait kizárólag a kézbesítési tevékenységgel összefüggésben használhatja fel. A jogi személy adatainak jogosulatlan felhasználása, például azok értékesítése vagy harmadik személyek részére történő továbbítása, adatvédelmi jogszabályokba ütközhet, és a jogi személy számára jelentős károkat okozhat.
9. A jogi személy nevében való eljárás
A kézbesítési megbízott nem jogosult a jogi személy nevében eljárni, kivéve, ha erre a jogi személy kifejezett felhatalmazást ad. A jogi személy nevében való jogosulatlan eljárás a jogi személy számára súlyos következményekkel járhat, például szerződések érvénytelenségéhez vagy jogi eljárások megindításához vezethet.
10. A jogszabályok megsértése
A kézbesítési megbízott köteles tevékenységét a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezni. A jogszabályok megsértése, például a kézbesítési határidők be nem tartása vagy a kézbesítési eljárás szabályainak megszegése, a jogi személy számára hátrányos lehet, és a kézbesítési megbízott felelősségre vonásához vezethet.
A kézbesítési megbízott jogállása és feladatai mellett számos korlátozással és tilalommal is szembesül. Ezek a korlátozások és tilalmak a jogi személy érdekeinek védelmét, a kézbesítési folyamat jogszerűségét és a közbizalom fenntartását szolgálják. A kézbesítési megbízottnak tisztában kell lennie ezekkel a korlátozásokkal és tilalmakkal, és tevékenységét azoknak megfelelően kell végeznie, hogy elkerülje a jogi személy számára hátrányos következményeket.