A kézbesítési megbízott jogintézményének elsődleges célja, hogy megkönnyítse a hivatalos iratok külföldre történő kézbesítését. A jogalkotó a kézbesítési megbízott intézményével kívánta biztosítani, hogy a külföldön tartózkodó, illetve külföldi lakóhellyel rendelkező személyekkel szemben is zökkenőmentesen menjen végbe a kézbesítés. Ennek érdekében a Ctv. 31. § (2) bekezdése alapján a kézbesítési megbízottként Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy nem jegyezhető be a cégjegyzékbe.
A jogintézmény célja
A kézbesítési megbízott elsődleges feladata, hogy átvegye a külföldön tartózkodó személy, például a cégvezető részére címzett küldeményeket, és azokat továbbítsa a címzettnek. Ezáltal biztosítja a jogi személy és a külvilág közötti kommunikáció folyamatosságát és jogszerűségét, különösen akkor, ha a jogi személy képviselője külföldön tartózkodik.
A belföldi lakcímmel rendelkező személyek kizárása
A jogalkotó a kézbesítési megbízott intézményét kifejezetten a külföldi kézbesítés megkönnyítése céljából hozta létre. Ebből következik, hogy belföldi lakcímmel rendelkező személyek esetében a kézbesítési megbízott kijelölésére nincs szükség, mivel a kézbesítés a szokásos belföldi kézbesítési szabályok szerint is lebonyolítható. Ennek megfelelően a Ctv. 31. § (2) bekezdése kizárja, hogy belföldi lakcímmel rendelkező személyt jelöljenek ki kézbesítési megbízottnak.
A jogalkalmazói gyakorlat
A bírósági gyakorlat is megerősíti ezt az értelmezést. A Kúria és az ítélőtáblák több döntésükben is kimondták, hogy a kézbesítési megbízott intézménye a hivatalos iratok külföldre történő továbbításának célját szolgálja, így belföldi lakcímmel rendelkező személyek esetében a kézbesítési megbízott kijelölésére nincs lehetőség.
A kézbesítési megbízott jogintézménye a hatályos cégjogi szabályozás szerint kifejezetten a hivatalos iratok külföldre történő továbbításának célját szolgálja. Ennek megfelelően belföldi lakcímmel rendelkező személyek esetében a kézbesítési megbízott kijelölésére nincs lehetőség, mivel a kézbesítés a szokásos belföldi kézbesítési szabályok szerint is lebonyolítható.
A székhelyszolgáltatás igénybevétele sem teszi lehetővé belföldi lakcímmel rendelkező személy kézbesítési megbízottként való kijelölését. A jogalkotó célja a jogintézmény létrehozásával a külföldi kézbesítés megkönnyítése volt, így a kézbesítési megbízott intézménye a belföldi lakcímmel rendelkező személyek vonatkozásában nem alkalmazható.